languages

Névadónkról

 

Iskolánk névadója,

 

Károly Róbert

 

 

Karoly_Robert_Gyongyoson_nagykep.jpgKároly Róbert az Anjou-dinasztiából származott. A családalapító Károly herceg 1246-ban Provance grófja lett, majd 1265-ben megszerezte Nápoly trónját. Fiát, Sánta Károlyt összeházasította V. István leányával, Máriával. Mária a magyar koronát idősebbik gyermekének, Martell Károlynak szánta, ő azonban fiatalon meghalt, így unokája, Károly Róbert örökölte a jogokat.

Károly Róbert 1299 óta Magyarországon tartózkodott. Támogatták őt az itáliai bankárok és a pápa.

Az 1301-1308-ig terjedő időszakot interregnumnak nevezzük, jóllehet a „királynélküliség" felfogás kérdése. Királyunk már 1301-ben is volt, amikor az első számú trónkövetelőt, Károly Róbertet, a nápolyi király fiát egy kisebb csapat Esztergomba kísérte, ahol az érsek megkoronázta. Károly Róbertnek ekkoriban belső szövetségesei alig voltak, inkább a pápára számíthatott, aki viszont tőle remélte a pápaság befolyásának növekedését Magyarországon.

Néhány hónappal később, augusztusban a bárók úgyszintén koronáztak, de ők Vendelt, a cseh király fiát ültették a trónra. Választásukban leginkább az befolyásolta őket, hogy a tizenkét esztendős királyfitól egyelőre nem kellett félteni hatalmukat. Igyekeztek is minél inkább elzárni Vencelt a hatalom gyakorlásától, úgyhogy apja 1304-ben haza is vitette, s a fiú egy év múlva formálisan is lemondott a magyar trónról rokona, Wittelsbach Ottó herceg javára. (A fiatal III. Vencelt egyébként 1306-bn meggyilkolták, vele halt ki a cseh államalapítás óta uralkodó Premysl-dinasztia.) Ottót 1305 decemberében koronázták meg, de szövetségesek híján végül hazament Bajorországba.

Károly ellenben szövetségesekre tett szert, különösen azután, hogy a püspöki kar nagy része átpártolt hozzá. Budát csak rajtaütéssel tudta bevenni, s csupán 1308-ban sikerült a pápa követének, Gentilis bíborosnak rávennie a legnagyobb hatalmú tartományurakat arra, hogy elismerjék királyuknak.

1308-ban a pesti domonkos kolostorban királlyá választották. A királyság jelvényei azonban az erdélyi vajdánál, Kán Lászlónál voltak, s tőle kellett visszaszerezni. Csak ezután kerülhetett sor 1310-ben a koronázásra.

1311-ben Aba Amádé meghalt. A király alkalmat látott arra, hogy rendet teremtsen. Aba Amádé gyermekei azonban ebbe nem nyugodtak bele, s szövetséget kötöttek Csák Mátéval. Károly Róbert győzelmet aratott felettük 1312. június 15-én, a rozgonyi csatában. 1321-ben Csák Máté meghalt, így uralkodói székhelyét Visegrádra teszi át. Az oligarcháktól elkobzott vagyonból a saját híveit jutalmazza meg, s így új, hozzá hű arisztokráciát hozott létre. Azonban vigyázott arra, hogy az előző kor báróihoz hasonló módon ne halmozódjon fel náluk hatalmas vagyon. A királyi várak irányítását a nagyurakra bízta, de ebből a tisztségből (honor) bármikor le lehetett váltani őket.

Magyarország gazdag volt aranyban és ezüstben. Károly Róbert bevezette a bányabért (urbura), mely a kibányászott arany egytizedével, az ezüstnek egynyolcadával volt egyenlő. A király megtiltotta, hogy a nemesércet külföldre szállítsák. az aranyat és ezüstöt az uralkodó által megszabott áron be kellett szolgáltatni. 1325-ben firenzei mintára megkezdték az aranyforint verését. A pénzváltásból eredő haszonról nem mondhatott le a király, ezért a kamara haszna néven új adót vezetett be. Ezt minden olyan telek után szedték, amelynek a kapuján egy megrakott szénásszekér be tudott menni és meg tudott fordulni. Innen nevezték kapuadónak is. Bevezették még a harmincadot is, mely a külföldre kivitt vagy behozott árukat vámolja meg. A harmincadot nem csak határokon, hanem nagyobb városoknál is szedték. Ilyen volt Székesfehérvár és Buda.

Hogy a pénzügyeket könnyebben lehessen intézni, az ország területét 10 kamarára osztotta, és az egyes kamarákat gazdag városi polgároknak adta bérbe.

1335-ben a visegrádi királytalálkozón kereskedelmi megállapodást kötött a cseh Luxemburgi Jánossal és III. Kázmér lengyel királlyal. Bécs árumegállító joga miatt új kereskedelmi útvonalat hoztak létre. Magyarországról főleg nyersanyagot, élelmiszereket, bort, állatot és sót vittek ki, s luxuscikkeket, keleti selymet, fűszert, posztót és fegyvereket hoztak be. Abban is megegyeztek, hogy ha III. Kázmér örökös nélkül hal meg, akkor Lajos lesz a lengyel király. Egyezményük elsősorban a Habsburgok ellen irányult.

A királyi hatalom helyreállítása után az egyház befolyását is visszaszorította.

A pápai jövedelmek egyharmadát visszavette, s a megürülő püspöki birtokokat maga használta, s azokba saját embereit ültette.

Külpolitikájában erősítette a dinasztikus kapcsolatokat a nápolyi uralkodóházzal is. Megegyezett Róbert nápolyi királlyal, hogy kisebbik fia, András feleségül veszi Róbert király unokáját, Johannát. Károly Róbert egyetlen hódító szándékú hadjárata Basarab havasalföldi vajda ellen 1330-ban kudarcot vallott.

Károly Róbert 1342-ben halt meg.


PARTNEREINK:

ecdl_logo.jpg HKIK_log.jpg NKIK_log.jpg BKIKlog.png JNSZKIK_kicsi.jpg gyngyszv_fsz_log.jpg gla_log_gif.gif kekes.gif hotel-residence-ozon-superior-logo.png lifestyle-hotel_logo_220x200.png 000009490_grandhotel_galya_logo.jpg.jpg

Infoblokk.jpg


Otóberi

programok


LEGFRISSEBB HÍREINK

Véletlenszerű képek 

Videók

Külkapcsolataink

testvriskolk_2012.jpg

Oldal megtekintések

Bejelentkezés © Adatvédelem | Jogi nyilatkozat | Impresszum | Média ajánlat | Oldaltékép

logók